A Nestlé gyorsan halad a fenntartható csomagolás felé
2025-re már 100 százalékos a fenntarthatósági cél.
Egy magyar cég megalkotta a világ első újrahasznosított tisztítószerét
A termék nulla vízlábnyommal készül, még a csomagolása is teljes egészében környezetbarát.
A gyöngyök mesés világa örökre semmivé lehet
A mesterségesen tenyésztett gyöngyök mára körülbelül 30 ország gazdaságában képeznek fontos részt, melyek közül egyérteműen Kína vezeti a globális termelést. Azonban az elmúlt évtizedben a globális gyöngytermelés 60 százalékkal csökkent[1]. A gyöngytermelők pedig egyre kevésbé lehetnek biztosak jövőjükben, mivel a növekvő ökológiai problémák egyre jobban érintik az iparágat.
Az ékszerek közül a gyöngynek van bizonyíthatóan a legrégebbre visszanyúló történelme. Már 100 ezer évvel ezelőtt is használták testük ékesítésére az emberek. A római korban a tisztaság, termékenység és szépség szimbóluma volt, így előszeretettel hordták a nők. Egyes kultúrákban pedig a női hűség szimbóluma volt. Értéke pedig sosem csökkent, hiszen a gyöngyhalászok életük kockáztatásával tudták csak a felszínre hozni.
A gyöngyhalászat főként a Perzsa-öböl környékén volt elterjedt, rengeteg család foglalkozott a tengeri gyöngyök halászatával, értékesítésével. A kedvező környezeti feltételek miatt ezen a területen rengeteg gyöngy termett.
A Perzsa-öblöt körbeölelő országok régebben a globális gyöngyipar 65-80 százalékáért feleltek, vásárlóik között királyi családok és a felső tízezer tagjai voltak ott.
A gyöngyöt a 20. század elejéig csak erre kiképzett gyöngyhalászok tudták gyűjteni, azonban egy japán vállalkozó forradalmasította az ipart a tenyésztett gyöngyök forgalmazásával. Így a tengerfenékről kézzel kinyert gyöngyöket a tudományosan előállított váltotta fel, örökre megváltoztatva a gyöngyipart.
Mivel a tenyésztett gyöngyökhöz egyszerűbb volt hozzáférni, így szinte megfizethetetlen luxussá váltak a természetes társaik. Az Öböl-menti országok pedig fokozatosan az olaj felé fordultak, ahogy a világ egyre nagyobb mennyiségben igényelte a fekete aranyat. Ez a körülmény máig meghatározza gazdaságukat[2]. Az 1900-as évekre a gyöngyhalászat szinte teljesen eltűnt a térségből, a gyöngyipar uralmát pedig Japán vette át.
Természetes és mesterséges gyöngy közti különbség
Az eredeti igazgyöngy osztrigában terem a tengerben, a mesterségesen előállított pedig kagylókban és édesvízben. Létrejötte részben egy parányi szennyeződésnek köszönhető, valamint a tenyésztés során használt parányi élősködő, a nukleusznak. Ez utóbbi a kagyló héjának gömbölyűre formált részét jelenti. A kagyló gyorsabban termeli a gyöngyöt, mint az osztriga. Míg az osztrigában maximum kettő gyöngy terem egyszerre, egy édesvízi kagylóban akár 30-50 darab is létrejöhet. A mesterséges termesztés előtt főként sósvízi gyöngyöket foglaltak ékszerbe, azonban a mesterséges tenyésztés hatására az édesvízi gyöngyök kerültek előtérbe.Azonban Japán uralma nem tartott sokáig, mivel 1980 környékén Kína átvette az országtól a vezető helyet a gyöngyiparban, és mára Kína állítja elő a legtöbb gyöngyöt a világon. 2010-ben 20 tonna sósvízi és 1500 tonna édesvízi gyöngyöt termeltek. (Ezzel szemben Ausztrália csupán 10 tonna sósvízi gyöngyöt tudott előállítani.)
Az országon belül pedig egyetlen város felel a világon előállított gyöngyök 70 százalékáért.
Kína "gyöngyfővárosában", Zhuji-ban több, mint 2.500, gyönggyel kapcsolatos vállalkozás működik, komplett ellátási lánccal, gyöngy múzeummal, divat részleggel. A városban az online eladások értéke tavaly január és szeptember között 1,5 milliárd dollárt, azaz mintegy 450 milliárd forintot tettek ki, a regionális márkaérték pedig elérte a 8,2 milliárd dollárt.
Száz évvel az első mesterségesen előállított gyöngy után is folyamatos a kutatás az iparban, hogyan lehetne innovatívabbá tenni a hagyományos termesztést, feldolgozási módszereket és értékesítési modelleket. 2020-ban az ágazat 50 leginnovatívabb cégéből 24 kínai volt.
Az innováció pedig elkerülhetetlen, mivel a világ gyöngytermelése csökkenő tendenciát mutat. Csak Kínában 10 év alatt 3.050 tonnáról 700-ra csökkent. A kagylók ugyanis nagyon érzékenyen reagálnak mindenféle környezeti változásra, ezáltal az iparág is sérülékeny. Napjainkban pedig a klímaváltozás, túlhalászás, levegő szennyezés erősen befolyásolja a termelést. 2019-ben Japánban például 20 millió osztriga pusztult el[3] ismeretlen okok miatt. Ugyanakkor továbbra is az ékszeripar legkedveltebb drágakövei tartoznak ezek a különös képződmények.
References
- ^ Production of Pearls (link.springer.com)
- ^ UAE's pearl industry continues to thrive in the Northern Emirates (www.arabianbusiness.com)
- ^ Japanese pearl industry rocked by 20 million oyster die-off (www.japantimes.co.jp)
További hírek
A vállalat tovább növelte részesedését a Rimacban.
Mutatjuk, milyen vállalkozások számíthatnak ellenőrzésre ezekben a napokban.
Különös lépés mellett döntött egy milliárdos befektető.
Összeállításunkban felelevenítjük a szódavíz 200 éves történetének néhány izgalmas fejezetét.
A cigaretták átlagára a jövő hónaptól várhatóan csaknem 1700 forint lesz.
Gyenge volt a tavalyi bázis, de így is meglepetést okoztak a számok.
Néhány elővigyázatossági szabály betartásával megelőzhető a baj, és számos jogszabályi segítség is védi biztonságunkat.
Közleményt adott ki az adóhatóság a sokakat érintő információkról. Mutatjuk a részleteket.
A tapasztalatok szerint már Magyarországon is egyre többen odafigyelnek arra, hogy lakásuk megfelelő megoldásokkal rendelkezzen e téren.