2020. 10. 28. szerda, Simon, Szimonetta
Igazságügyminiszter: "a jogállamiság nem egy egyetemes fogalom" Az Euronews felületén közölt véleménycikkben ágál Varga Judit magyar igazságügyi miniszter az ellen, hogy az unióban a jogállamisághoz kössék a források elosztását. A tárcavezető szerint ez csak egy kiüresedett ... ...
Több bevételből kisebb nyereség a Groupamánál A Groupama Biztosító 2016-ban 97,43 milliárd forint díjbevételt ért el, 4,3 százalékkal magasabbat az előző évinél, az adózás utáni nyereség az előző évi 5,17 milliárd forintról 4,09 milliárd forintra csökkent - közölte a magyar számviteli szabályok alapján a biztosító az MTI-vel pénteken....
Puerto Rico csődöt jelentett Puerto Rico kormányzata csődeljárást kért maga ellen, miután képtelen volt kezelni az államadósságot.
Keresés
Értékelés
Értékelés
Értékelés
Értékelés
Értékelés
0
5
4
3
2
1
0

Így szakad ketté az ország - szomorú adatok Magyarországról


A gazdagabb települések előnye tovább nőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak - ez derül ki GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből, melyben megbecsülte a települések vásárlóerejét - amely az életminőség egyik fontos szegmense - a 2009-2016-os évekre.

Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni a lakosság, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, s egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Ezek pedig önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami tovább javítja az életminőséget[1].

A GKI Gazdaságkutató Zrt. megbecsülte a települések vásárlóerejét (teljes jövedelem) a 2009-2016-os évekre, amelyhez a NAV és a KSH megfelelő adatsorait (nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások) használták fel. Ebből kiderül, hogy a 2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő 1,2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein, ám a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések voltak. A legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 3 millió forint volt a különbség.

Az egy főre jutó vásárlóerő 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem, míg 558 településen 800 ezer és 1 millió között volt az átlag. 1-1,2 millió forint volt 895 településen és a VII. kerületben, míg átlagos, 1,2-1,4 millió forint volt, 787 településen és 4 kerületben. Átlag feletti 1,4-1,6 millió volt 442 településen és 6 kerületben. Kiemelkedő 189 település és 12 kerület helyzete, ahol 1,6 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó vásárlóerő.

Elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatóak az átlag feletti vásárlóerővel rendelkező települések, míg a szegényebb települések Észak-Kelet-Magyarországon, és Dél-Magyarországon voltak.

A 2016-os helyzetet árnyalhatják a hét év alatt végbement változás - a kutatóintézet megnézte azt is, hogy vajon a szegényebb települések felzárkózóban vannak vagy leszakadóban.

A 2009-2016-os évek közötti vásárlóerő változás - az infláció nélkül is! - negatív volt 55 településen és a XIX. kerületben, míg 156 településen és 4 kerületben stagnált. Ezek voltak azok, amelyek számára negatív változást hozott az elmúlt évek jövedelemnövekedése - jegyzi meg a GKI elemzése.

Az adatok alapján 677 településen és 2 kerületben átlag alatti, 15-30 százalékos volt a nominális vásárlóerő gyarapodása. Átlagos (30-45 százalékos) 1218 településen és 7 kerületben volt megfigyelhető, míg 967 településen és 6 kerületben átlag feletti, 45-80 százalékos volt a jövedelembővülés. A maradék 78 településen és 3 kerületben kimagasló, 80 százalék feletti növekedés volt.

A GKI szerint az adatokból az látszik, hogy ahol 2016-ban magas volt az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott volt a legnagyobb a változás is, tehát a gazdagabb települések előnye tovább nőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak.

Fotó forrása: Shutterstock.


További hírek

A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően folyamatosan csökken az álláskeresők száma

Októberre 306 ezerre mérséklődött a számuk, és ez a szeptemberi adatokhoz képest 5,3 százalékos csökkenést jelent.


Itt a nagy bejelentés, szankcionálható lesz a termékek kettős minőségének gyakorlata

A kormány így is védi a magyar fogyasztókat. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak számít majd a kettős minőség.


Közel 10 milliárd forint többletforrás jut a NAK tájékoztatási szolgáltatásának támogatására

Az összeg hozzájárul a falugazdász-hálózat működtetéséhez, így az uniós pályázati források lehívásához is.


Így vásárolnak a magyarok külföldi webáruházakból

Érdekes adatokat tettek közzé egy reprezentatív felmérés eredményeként.


Panírozott csirkefalatkát küldtek fel az űrbe - videóval

Az élelmiszer a nagy kaland után visszatért a Földre.



Busásan meg fognak térülni a nemzeti exportvédelmi program támogatásai

Olyan vállalkozásokat segít a kormány, amelyek nemzetközi összehasonlításban is egyedit tudnak nyújtani.


Meghalt a világ egyik legsikeresebb üzletembere, aki tésztagyárból hozott létre technológiai óriáscéget

A remetekirálynak hívott cégvezetővel nem mindennapi sikertörténetet írt a Samsung.


A Tesla csaknem 48 ezer autóját hívja vissza

A Kínában hozott intézkedés a távol-keleti országban az elmúlt években eladott autóik döntő részét érinti.


Bejelentés a csokról, a hitelmoratórium meghosszabbítása és új beruházások

Ezek voltak a hét legfontosabb gazdasági hírei. Az Origo összefoglalója.