2021. 01. 25. hétfő, Pál
Megugrott az ipari termelés 8,8 százalékos volt növekedés májusban.
Orbánnak tetszett Trump és leckéztette Merkelt Orbán Viktor úgy látta, hogy amerikai kollégája, Donald Trump friss stílust hozott a május végi NATO-csúcsra, a németeknek nem kellene megjegyzéseket tenniük rá - idézi hosszan az amerikai radikális jobboldali ... ...
Újabb templomfejújítása ad fél milliárdot a kormány Több mint félmilliárd forinttal támogatja a kormány a szentgotthárdi Nagyboldogasszony-templom belső felújítását - közölte Soltész Miklós (képünkön) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért ... ...
Keresés
Értékelés
Értékelés
Értékelés
Értékelés
Értékelés
0
5
4
3
2
1
0

Kazah, magyar, két jó rokon?


Keleti oldal, nyugati oldal

Kazah, magyar, két jó rokon?

Otthon érezzük-e magunkat azoknál, akikkel eredetünk köt össze? Mi köti össze a kazahokat a magyarokkal? Kikkel régebbi és szorosabb a kapcsolatunk, az indoeurópaiakkal vagy a törökökkel? Brüsszel vagy Asztana?

Nagy visszhangot váltott ki az elmúlt héten Orbán Viktor kijelentése, melyet Kazahsztánban tett. A Kazinform hírügynökség orosz nyelvű szövege szerint az alábbi hangzott el:

Мы с огромной радостью приезжаем в Казахстан. Нас в Евросоюзе считают политически равноправным партнером. Но по происхождению мы там все же чужие. Когда мы едем в Брюссель, у нас там нет родственников. А приезжаем сюда к вам, в Казахстан, здесь у нас есть родные. Это достаточно странное чувство, что человек должен ехать на восток для того, чтобы чувствовать себя дома.

Rokonlátogatás

Rokonlátogatás
(Forrás: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda, Kobza Miklós)

A szöveg a Cink fordításában[1] így hangzik:

Nagy örömmel utazunk Kazahsztánba. Az Európai Unióban politikai értelemben egyenrangú partnerként kezelnek minket, de az eredetünk szerint ott mi idegenek vagyunk. Amikor Brüsszelbe utazunk, nincsenek ott rokonaink. Viszont amikor Kazahsztánba jövünk, itt rokonokat találunk. Eléggé furcsa érzés, hogy az embernek keletre kell utaznia, hogy otthon érezze magát.

A hvg.hu így fordította[2] a szöveget:

Nagyon nagy örömmel érkeztünk Kazahsztánba. Az EU-ban politikai értelemben véve egyenrangú félként kezelnek minket. Ám a származásunk alapján mégiscsak idegenek vagyunk ott, ha Brüsszelbe utazunk. Ott ugyanis nincsenek rokonaink. Ám, ha idejövünk, Kazahsztánban vannak rokonaink. Ez igencsak furcsa érzés, de az embernek keletre kell utaznia, ha otthon akarja magát érezni.

A Kazinform angol nyelvű honlapja[3] pedig ezt a változatot közölte:

We are always glad to come to Kazakhstan. We are equal in political terms in the European Union, but genealogically we are different. When we go to Brussels we do not have any relatives there. But when we come to Kazakhstan we have close people here. It is a strange feeling for us but it is true. Therefore, Hungarian delegations always come to Kazakhstan with pleasure.

Az angol változat lényegében csak a mondathatárok tagolásában különbözik az orosztól. Különbség az is, hogy míg az orosz родные egyértelműen ’rokonok’-at jelent, addig az angol close people érthető egyszerűen ’(hozzánk) közel állók’-ként is. A ’rokonok’ olvasatot azonban itt is erősíti az, hogy az előző mondatban egyértelműen az szerepel, hogy Brüsszelben nincsenek rokonaink.

[4]

 

Az persze, hogy mit gondol Orbán a rokonságról, nem tudjuk. Helsinki látogatásakor azt hangsúlyozta[5], hogy „a magyar és a finn nyelv rokonsága történelmi tény, nem pedig véleménykérdés”. Úgy tűnik, a rokon szó  Orbán számára mindössze azt jelenti, hogy ’szívének kedves’, és ebben az értelemben, puszta udvariassági fordulatként alkalmazza különböző látogatásain. Legközelebb talán éppen Brüsszelben.

Csütörtökön egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésekre kormánytagok is megkísérelték értelmezni Orbán szavait. Az MTI erről így számolt be:

A tárcavezetőt kérdezték Orbán Viktor Kazahsztánban tett, keleti rokonságot méltató szavairól is. Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár leszögezte, hogy nem demokrácia-felfogásról, hanem származásról, őstörténetről volt szó, az ázsiai származást kell alatta érteni. Lázár János pedig azt hangoztatta: a magyar egy keleti származású közösség, a nyugati nyelvcsaládokhoz kevés köze van, de ezzel a nyilatkozattal Orbán Viktor nem kérdőjelezett meg semmilyen európai értéket, azt, hogy európai családba tartozunk és Magyarország uniós tagságát sem.

Giró-Szász szavai még csak különösebb cáfolatot sem igényelnek. Ázsia a Föld legnagyobb kontinense, ha az ázsiai eredet valamiféle származási közösséget jelent, akkor mindenki összetartozik a Sínai-félszigettől Indián át Japánig. Ráadásul Európa földrajzilag nem különül el Ázsiától, tulajdonképpen Eurázsia egy szubkontinense. Földrajzi alapon tehát nehéz szembeállítani ázsiai és európai eredetet.Tulajdonképpen még az is gond, hol húzzunk meg a két „kontinens” határát[6].

Lázár János fejtegetése már érdekesebb, én nem csak azért, mert  bár a család eredendően származási közösségre vonatkozik, az „európai család” kifejezésen nyilván szintén nem származási közösséget ért. Mindez erősen emlékeztet arra, ahogy Orbán a rokon szót használja.

Lázár magyarázata mögött az a feltételezés rejlik, hogy az ember jobban érzi magát ott, ahol közeli nyelvcsalád – jelentsen ez bármit is – nyelvén beszélnek. Csakhogy ebből az következne, hogy a magyarok a leginkább Finnországban és Észtországban érzik otthon magukat, hiszen itt rokon nyelveket beszélnek – Finnország és Észtország pedig éppen hogy az Európai Unió része! (Oroszország finnugor területei nem számítanak, hiszen ott alig hallhatunk nyilvánosan finnugor nyelvű beszédet, nem áthatunk feliratokat.)

Arra azonban, hogy a nyelvrokonság nem jár együtt az otthonosság érzetével történelmi bizonyítékaink vannak. Karel Havlíček Borovský cseh nemzetébresztő[7] eredetileg a pánszláv ideát támogatta, mely szerint a szláv népeknek az orosz cár koronája alatt kell egyesülniük. Egy éves oroszországi tartózkodása alatt azonban nézetei gyökeresen megváltoztak: annyira, hogy kitalálta az ausztroszlavizmust, mely szerint a Habsburg birodalom szláv népeinek a birodalomon belül kell elnyernük nagyfokú függetlenségüket (autonómiájukat), és kikerülniük a német elnyomás alól.  Havlíček Borovský egyáltalán nem érezte magát otthon Oroszországban, pedig viszonylag közeli rokon nyelvekről van szó.

Lázár ráadásul keleti és nyugati nyelvcsaládokról beszél. Ilyen felosztást a tudomány nem ismer. Vessünk egy pillantást a térképre, hogy Eurázsia területén milyen nyelvcsaládokat találunk!

Eurázsia nyelvcsaládjai

Eurázsia nyelvcsaládjai
(Forrás: Wikimedia Commons / PiMaster3 / CC BY-SA 3.0)

Látható, hogy a teljes kontinensen elterjedt az indo-európai nyelvcsalád (középzöld). Az orosz ugyan csak az utóbbi évszázadok során jutott el a Csendes-óceán partjáig, de Indiában már évezredek óta beszélnek indoeurópai nyelveket – keletebre attól, ahol tudomásunk szerint a magyart és őseit valaha is beszélték.

Az uráli nyelvcsaládot a sötétzöld jelöli. Igaz, hogy a magyarok jelentősen keletebbről érkeztek, de a tudomány mai állása szerint Észtország területén már vagy ötezer éve uráli nyelveken beszélnek – azaz a magyart sem beszélik sokkal nyugatabbra, mint az uráli nyelvek régi nyugati határánál. A kazah a török nyelvcsaládba tartozik, ezt a szürke jelöli: a török nyelvek kelettől nyugatig majdnem annyira széles tartományban fordulnak elő, mint az indoeurópaiak.

Teljes terjedelmében az uráli nyelvcsaládtól nyugatra csak a rokontalan baszkot találjuk: ez tekinthető egytagú nyelvcsaládnak. Nagyjából az uráli nyelvcsaláddal egy vonalban beszélik az afroázsiai nyelveket (jóval nyugatabbra csak Afrika területén – narancssárga), illetve a kaukázusi nyelveket (három nyelvcsalád – különböző sárgás árnyalatok). Gyakorlatilag teljes terjedelmével az uráli nyelvektől keletre beszélik a következő nyelvcsaládok nyelveit: mongol (kivéve a kalmüköt[8] – világoszöld), dravida (zöldesbarna), sino-tibeti (lila), thai-kadai (türkiz), mandzsu-tunguz (bordó), ausztroázsiai (halványmályva), csukcs-kamcsatkai (narancs), illetve itt is találhatóak általában szigetnyelvként (azaz rokontalan nyelvként) számon tartott nyelvek, mint a koreai, a japán, illetve a paleoszibériai nyelvek egy része.

Látható tehát, hogy ha Eurázsia nyelvcsaládjait megpróbáljuk felosztani keletiekre és nyugatiakra, először abba a nehézségbe ütközünk, hogy egyes nyelvcsaládok mesze túlnyúlnak más nyelvcsaládok határain. Ha pedig tovább erőltetjük a felosztást, arra jutunk, hogy az uráli nyelvcsaládot, és közte természetesen legnyugatibb tagját, a magyart mindenképpen a nyugati nyelvcsaládok közé kell sorolni.

Végül meg kel jegyeznünk, hogy az uráli őshazát az Urál hegység környékére szokás helyezni, a török őshazát viszont az Altaj hegység környékére. Az indoeurópai őshaza helyével kapcsolatban két elmélet verseng: az egyik szerint a mai Dél-Oroszország és Ukrajna sztyeppéin, a másik szerint Anatóliában volt.

Az Altaj (piros), az Urál (sárga), az indoeurópai őshaza feltételezett helyei (kék) és a Kárpát-medence (zöld)

Az Altaj (piros), az Urál (sárga), az indoeurópai őshaza feltételezett helyei (kék) és a Kárpát-medence (zöld)
(Forrás: Wikimedia Commons, Marten Gimp)

Látható, hogy a feltételezett indoeurópai őshaza mind az uráli őshazához, mind a magyarok mai lakóhelyéhez közelebb esett, mint a török őshaza. Ráadásul az indoeurópai, közelebbről iráni jövevényszavak a legrégebbiek, amelyek a magyarba bekerültek: az uráli kortól kezdve folyamatosan kerülnek nyelvünkbe indoeurópai jövevényszavak. Ezzel szemben török jövevényszavakkal csak a magyarság külön életétől kezdve számolhatunk. Az ugyan tagadhatatlan tény, hogy a magyarság történetének egy szakaszában erős török nyelvi és kulturális hatás érte, de nem a kazahok elődeitől. Ezzel szemben az (indo)európai nyelvi és kulturális hatás ennél frissebb és erősebb is, ráadásul éppen azoktól érkezett, akik ma is szomszédaink, akikkel ma is egy politikai közösséget alkotunk. Akárhogy nézzük tehát, eredetünket tekintve is mindenképpen közelebb állunk Brüsszelhez, mint Asztanához. A politikusok pedig jobban tennék, ha nem szólalnának meg olyan kérdésekben, amelyekhez nem értenek.

Hozzászólások (8):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)[9]

8 Fejes László (nyest.hu) 2015. április 8. 13:07

@Papuska[10]: „A Hun rokonság elmélet minden nyugati országban elfogadott irányunkban, és az ország neve is ebből származik”

Nem. www.nyest.hu/hirek/honnan-ered-magyarorszag-idegen-neve[11]

„Kazárokról alig tesznek említést a történészek, és a nyelvészek ezek nyomát sem lelik.” Talán azért, mert a magyaroknak mégsem volt közük a kazárokhoz. Legalábbis a régészek szerint: „... a magyar törzsek északról kerülhették meg a kazár felségterületeket. Így jutottak a szamarai Volga-kanyartól a Dnyeper és bal parti mellékfolyóinak vidékére. Onnan pedig már csak egy ugrás a Kárpát-medence.” www.nyest.hu/renhirek/ahol-a-volga-kikeruli-a-zsigulit[12]

7 aryanem vaejo 2015. április 8. 09:40

@Papuska[13]: "milyen történelemszemlélet akarja elfeledtetni, hogy a Nagy Római Birodalom idején volt egy más jellegű, de legalább olyan értékű egységes és összefüggő keleti kultúra is"

Először is tisztázzuk, hogy melyik lenne ez a kor. Az "imperium" elnevezést az államra kb. Caesartól kezdve használják. I. Theodosius haláláig (395) szokás ezt a Birodalmat egységesnek tekinteni. Ebben a korban valóban több jelentősebb birodalom létezett, a Parthus (valamint utódja, a Szasszanida) Birodalom; a Csin- és Han-kori Kína; Japán; a Kusán Birodalom; vagy a keleti Hun (hsziung-nu) Birodalom. Persze voltak gyengébb államisággal bíró kultúrák, amelyek nem alapítottak birodalmakat. Melyikre gondolsz? Melyiket akarják elfeledtetni?

A nyugati Hun Birodalom Róma bukásának idején néhány évtizedig létezett. Attila halála után darabokra esett. Messze nem volt olyan egységes, szervezett, illetve nem hagyott maga után olyan kulturális örökséget, mint Róma. Ezt a szöveget is latin betűkkel írom, a római jogot használjuk stb.

A Kazár Birodalom jóval későbbi, a VII. században jött létre.

Te komolyan azt gondolod, hogy az Unió bürokratái történeti igazolást keresnek az intézkedésikhez?

6 Untermensch4 2015. április 7. 23:21

@Papuska[14]: "Nyolcszáz évig ezt igazolták az írások is," Ez az érvelés már a teknőcháti lapos földre sem vált be...

5 szigetva 2015. április 7. 22:03

@Papuska[15]: „A Hun rokonság elmélet minden nyugati országban elfogadott irányunkban, és az ország neve is ebből származik” Ahogy te tévedsz.

4 Untermensch4 2015. április 7. 21:54

"Lázár János fejtegetése már érdekesebb, én nem csak azért, mert bár a család eredendően származási közösségre vonatkozik, az „európai család” kifejezésen nyilván szintén nem származási közösséget ért. Mindez erősen emlékeztet arra, ahogy Orbán a rokon szót használja."

Eredendően... azért használható rugalmasan a "család" elnevezés mert nem csak származási közösség. A legtöbb ember eredendően nincs származási közösségben pl az anyósával :)

3 Papuska 2015. április 7. 21:36

Az egykori pusztai népekhez való tartozást ma már csak néhány elvetemült "idegen" állnyelvész próbálja cáfolni. A Hun rokonság elmélet minden nyugati országban elfogadott irányunkban, és az ország neve is ebből származik. Nyolcszáz évig ezt igazolták az írások is, majd felvillant a finnugor elmélet. Honnan? Egyébként érdekes, hogy sem a Hunokról sem a füves pusztákat évszázadokig uraló hatalmas népességű Kazárokról alig tesznek említést a történészek, és a nyelvészek ezek nyomát sem lelik. Milyen érdek, milyen történelemszemlélet akarja elfeledtetni, hogy a Nagy Római Birodalom idején volt egy más jellegű, de legalább olyan értékű egységes és összefüggő keleti kultúra is? Ez esetleg nem támogatja az új Róma (Európai Unió) eszmeiségét?

2 Mackósajt 2015. április 7. 21:18

@Mercurius[16]:

Itt ingyen is el lehet olvasni: lmv.hu/files/A-Y-chromosome-comparison.pdf[17]

Már az absztrakból az a benyomásom, hogy a szerzők nem nagyon gondolták át a következtetéseiket.

Pl. azt mondják, hogy az eredményeik "bizonyítják", hogy a magyarok nem az Uraltól jöttek (a cikkben aztán el is száll a fantáziájuk szép térképpel, aminek már abszolút semmi köze a tárgyalt genetikai eredményekhez). Ennyi erővel azt is mondhatnák, hogy bizonyítékot találtak egyes kazah csoportok kárpát-medencei származására, az se lenne nagyobb baromság. Avagy megvizsgálnak egy sztyeppei nomád eredetű csoportot, de azt el se tudják képzelni, hogy azok vándorolhattak is a múltban?

Ráadásul egy közép-ázsiai származás, és egy uráli származás nem is mondana ellent egymásnak. Elkövetik azt a hibát is rögtön, hogy homogénnek feltételezik a honfoglalókat, amikor gyakorlatilag biztos, hogy nem voltak azok.

A férfiágon közeli rokon Hg-G vonalak elég érdekesek. Még ha igaz is, hogy ezek az itteni Hg-G-hez közel állnak (lásd később), akkor is ez egy nem túl domináns Y-Hg a mai magyar népességben. A cikk részletező részében szereplő Y-Hg eloszlás nem csak a mai magyar népességtől, de a rendelkezésre álló honfoglalás-kori anyagtól is nagyon messze van.

A saját következtetéseiknek nem igazán szilárd alapja a leközölt adat.

A legrondább rész azonban maga az adat. Kizárólag Y-STR-t vizsgáltak (már önmagában elég rázós, ha általában rokonságot akarnak megállapítani). Megállapítják, hogy a a talált haplotípusokkal nem nagyon vannak egyezések, és az uralkodó haplocsoport a G egy olyan változata, ami ritka, és Magyarorszégon tudtommal nem igen fordul elő (az ISOGG szerint Kazahsztánon kívül még Iránban és az askenázi zsidók közt találták meg), a többiről (F, K2) már ne is beszéljünk. És akkor kihirdetik, hogy valamiféle mágia eredményeképp (a matematikai részletek nincsenek benne a cikkben) mégis kiderült a nagy rokonság. WTF?

Hogy a nyavalyába lehet egyáltalán egész népességre vonatkozó leszármazási fát rajzolni, amikor csak Y-STR-t vizsgáltak, és abból olyanok kerültek elő a célnépességben, amik nem fordulnak elő az összehasonlító népességekben.

Ezek után már csak egy kérdésem van: ki a halál bírálta ezt a cikket és hány tizedmásodpercet töltött az elolvasásával?

1 Mercurius 2015. április 7. 20:17


További hírek

Ismerje meg a Rothschild-család legvagyonosabb tagjait

Nemrég meghalt a dinasztia egyik tagja, aminek nevét a gazdagsággal azonosítják, ám a világ húsz legvagyonosabb embere között ma már nem találunk Rothschildot.


Kína a vártnál hamarabb lehet a világ legnagyobb gazdasága

Elemzők kiszámolták az új időpontot, ebben az évtizedben van.


Megvan, mitől nőhet a rovarfehérje-fogyasztás

2022-re egy napi 6 tonnás élő lárva kapacitású, automatizált fekete katonalégy tenyésztő és feldolgozó üzem épül a régió számára is.


A munkáltatói adók eltörlése 117 ezer dolgozó munkájának a megtartását segítette

13 500 vállalkozás 3 milliárd forintnyi adót spórolt meg.


Az ország, amely 6 milliárd dollárt veszthet a világ egyik legnagyobb aranytartalékán

Évek óta zajlik a jogi csatározás egy különös üzlet miatt, melyet sokan Pakisztán történelmének egyik leggyanúsabb ügyletének tekintenek.


A tavalyi THM-plafon után is lesznek olcsó személyi hitelek - MNB Pénzügyi sarok

Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelek lépnek a tavalyi, átmeneti kamatplafonos hitelek helyébe.


Horrorba illő dolog derült ki a tengerbe fulladt 14 ezer birka maradványairól

A felborult hajón szállított birkák tetemeit elégetés helyett elásták, ökológiai veszélyhelyzetet, a lépfenefertőzés kockázatát okozva ezzel.


Közel 30 milliárd forintot ítéltek meg eddig a vállalkozások indítását segítő programban

A vidéki pályázók január végéig igényelhetik a 4,5 millió forintos tőketámogatást.


A hitelezési kapacitás fenntartása mellett erősíthető a bankrendszer stabilitása

A jegybank a szektor működését támogatva adott ki iránymutatást.


Felmerült annak gyanúja, hogy kétszer adták el ugyanazt a bitcoint

Ez az elképzelhető legrosszabb hibát jelentené. Mindeközben kiderült az is, a világ melyik részén nőtt a legnagyobbra a kriptopiac.