2021. 01. 25. hétfő, Pál
Megugrott az ipari termelés 8,8 százalékos volt növekedés májusban.
Orbánnak tetszett Trump és leckéztette Merkelt Orbán Viktor úgy látta, hogy amerikai kollégája, Donald Trump friss stílust hozott a május végi NATO-csúcsra, a németeknek nem kellene megjegyzéseket tenniük rá - idézi hosszan az amerikai radikális jobboldali ... ...
Újabb templomfejújítása ad fél milliárdot a kormány Több mint félmilliárd forinttal támogatja a kormány a szentgotthárdi Nagyboldogasszony-templom belső felújítását - közölte Soltész Miklós (képünkön) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért ... ...
Keresés
Értékelés
Értékelés
Értékelés
Értékelés
Értékelés
0
5
4
3
2
1
0

A finnek mégsem törlik el a tantárgyakat


A finnek mégsem törlik el a tantárgyakat

A finn oktatásról szóló híreknek mindig nagy visszhangja van a nemzetközi sajtóban. Azonban ez a visszhang néha torzít. Ez a helyzet a tantárgyak teljes eltörlésével kapcsolatos hírrel is. De miben áll akkor az újabb finn reform? Utánajártunk...

Nagy port kavart a nemzetközi sajtóban az a némiképp téves hír, amelyet minden valószínűséggel a brit Independent riportja[1] indított el. A magyar sajtóban is lecsaptak az információra[2], miszerint a finn iskolákban eltörlik a tantárgy alapú oktatást. (Sőt már karikatúra is készült a témáról[3].) Az Independentben közölt tudósítás egy önmagában érdekes kísérletre hívja fel a figyelmet, ugyanakkor félrevezető állításokat tartalmaz, és emiatt a belőlük levont következtetések sem állják meg a helyüket. A példaértékű finn iskolarendszerrel kapcsolatos hírekre mindig ugrik a magyar média is (a finnek átírták[4] stb.). Érdemes ugyanakkor utánajárni, mi igaz az egész felhajtásból, és hogyan néz ki valójában a jelenségalapú oktatás.

Jelenség alapú oktatás régen

Jelenség alapú oktatás régen
(Forrás: Wikimedia Commons)

A jelenségalapú oktatás jelensége

A finnek maguk is reagáltak a hírre[5], miután az futótűzként terjedt a különböző országok médiájában. A Finn Oktatási Testület (finnül Opetushallitus) nyilatkozatában az áll, hogy téves a tantárgyak teljes eltörléséről szóló információ, bár valóban lesznek változások a 2016-tól érvénybe lépő új tantervben. Az iskolákban 2016 augusztusától többek között az általános kompetenciákra fognak fókuszálni, és a tantárgyak közötti átjárhatóságra helyezik a hangsúlyt.

A jelenségalapú oktatást (finnül ilmiöpohjainen opetus) még csak kísérleti jelleggel vezetik be, és egy-egy projektre vagy multidiszciplináris tanulási modulra fog szorítkozni. Ezeken az órákon akár több tanár is együttműködhet párhuzamosan a csoportmunkában dolgozó diákokkal. A különlegessége még a dolognak, hogy ugyan elő van írva, hány ilyen projektet kell egy évben teljesíteni (országos szinten egyet, Helsinkiben és Nagy-Helsinkiben[6] kettőt), abban teljesen szabad kezet kap az iskola, milyen témát szeretnének így feldolgozni. Még annyi van kikötve az új alaptantervben, hogy a projekt tervezési folyamatában aktív részt kell kapniuk maguknak a diákoknak is.

Az sincs előírva, milyen hosszan kell egy ilyen projektnek tartania, a tanárok keze – ahogy másban sem – ebben a kérdésben sincs megkötve. A projekt lebonyolítható akár egy témanap keretében is, de ha van rá igény, többhetes kurzusként is. Ahogy az Independent által bemutatott példában áll: ha a téma az Európai Unió lesz, a jelenségalapú oktatási módszereket alkalmazva az EU-val foglalkoznak majd mind a történelem, mind a földrajzórán, illetve az unió lesz a téma abban az időszakban az idegennyelv-órán is.

Az EU és a matematika

Az EU és a matematika
(Forrás: Wikimedia Commons / Ssolbergj / CC BY-SA 3.0)

„Értem én, hogy villanymotor, de mi hajtja?”

A természettudományos tárgyak, a matematika és az informatika oktatásával foglalkozó finn portálon (LUMA[7]) már a jelenségalapú oktatás módszertanáról is élénk vita folyik. A cél, hogy az iskola és a társadalom közötti együttműködés jobb legyen, a tantárgyak közötti határok elmosódjanak, valamint sokszínű tanulási módszerek terjedjenek el a tanárok körében. Ezenkívül szeretnék elérni, hogy a diákoknak nagyobb legyen a motivációjuk, jobban érdeklődjenek a természettudományok iránt.

Az oldalon felvázolt séma szerint (lásd alább) a projektalapú tanítás három nagyobb szakaszból áll: megismerkedés, kutatás, döntéshozás. A diákok mindenekelőtt megismerkednek a témával, majd kisebb kutatási projekt keretében és a kutatás elvégzése után levonják a következtetéseket, végül döntést hoznak. Az első szakaszban nagyon fontos a gyakorlatiasság. Az adott kérdéskört valamilyen hétköznapi problémával, a tanulók életének valamelyik mozzanatával vagy valamilyen aktuális társadalmi problémával kapcsolják össze. Ebben a szakaszban a fő cél a diákok motiválása és érdeklődésük felkeltése. Ha a tanulók valamilyen szempontból magukénak érzik a témát, sokkal szívesebben foglalkoznak vele, és hatékonyabban tudnak majd tanulni. A kérdéskör aktualitása is fontos, valamint a tanárok igyekeznek helyi, regionális szempontokat is belevenni a kérdés megtárgyalásába.

A háromlépcsős modell

A háromlépcsős modell
(Forrás: Luma.fi)

A következő fázisban a diákok minikutatást végeznek, különböző problémákkal szembesülnek, amelyeket közösen kell megoldaniuk. Az első fázisban felvetett problémákat igyekeznek ekkor megoldani, különböző tudományterületek módszereinek együttes használatával. A kutató, felfedező tanulás során nagyon fontos, hogy a csoport tagjai összehangoltan tudjanak együttműködni, következtetéseket levonni. Természetesen itt is lényeges, hogy a tanár a diákok számára olyan tevékenységeket szervezzen, amelyek érdekesek az adott korosztály számára, és amelyekhez tudnak kapcsolódni.

A harmadik szakaszban a tanulók alkalmazzák azokat az információkat és készségeket, amelyeket a második szakaszban a kutatás során megszereztek. Megoldást kell találniuk az első szakaszban felmerült problémákra, vagy legalábbis állást kell foglalniuk a kérdésben. A cél itt is az, hogy a saját életükben vagy valami tágabb társadalmi kérdésben döntést tudjanak hozni, a játszva-kutatva megtanult dolgokat alkalmazni is képesek legyenek. Ebben a szakaszban is nagyon gazdag a felhasználható módszerek tárháza. A feladatok megoldhatók például csoportmunka keretében vagy szerepjáték alkalmazásával, de kiadhatók egyéni írásbeli feladatként is, illetve akár szabályos vitafórumot is rendezhetünk, ahol az érvelési technikákat gyakorolni lehet. Az első szakaszban felvetett kérdésekre természetesen nem csak egy jó válasz van, a fontos, hogy a diákok érvelése a második szakaszban elsajátított készségeken és a feltárt információk alkalmazásán alapuljon.

Fontos (lenne) az összehangoltság

Fontos (lenne) az összehangoltság
(Forrás: Wikimedia Commons)

A módszert ugyan már korábban is alkalmazták Finnországban és a világ más országaiban is, újszerű a dologban az, hogy beleírták az oktatási tervezetbe, és gyakorlatilag minden iskolára nézve kötelezővé teszik, hogy évente egyszer (Helsinkiben és környékén pedig kétszer) jelenségalapúvá tegyék az oktatást.

Talán meglepő, de már van olyan ország, amely példát vett a finnekről. Észtországba ugyanis kezd beszivárogni a módszer. A tallinni felnőttoktatással foglalkozó gimnáziumban már részben bevezették a jelenségalapú oktatást, ugyanakkor megfejelték a digitális technikával is. Olyan internetes interaktív kurzusokat indítottak, amelyeken több klasszikus tantárgy anyagát összekapcsolva lehet egy jelenséget megismerni. Hogy Magyarországon mikor kerül be akár csak kísérletképpen is az alaptantervbe a jelenség alapúoktatás, arra olvasóink kommentben tippelhetnek...

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)[8]

Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!


További hírek

Ismerje meg a Rothschild-család legvagyonosabb tagjait

Nemrég meghalt a dinasztia egyik tagja, aminek nevét a gazdagsággal azonosítják, ám a világ húsz legvagyonosabb embere között ma már nem találunk Rothschildot.


Kína a vártnál hamarabb lehet a világ legnagyobb gazdasága

Elemzők kiszámolták az új időpontot, ebben az évtizedben van.


Megvan, mitől nőhet a rovarfehérje-fogyasztás

2022-re egy napi 6 tonnás élő lárva kapacitású, automatizált fekete katonalégy tenyésztő és feldolgozó üzem épül a régió számára is.


A munkáltatói adók eltörlése 117 ezer dolgozó munkájának a megtartását segítette

13 500 vállalkozás 3 milliárd forintnyi adót spórolt meg.


Az ország, amely 6 milliárd dollárt veszthet a világ egyik legnagyobb aranytartalékán

Évek óta zajlik a jogi csatározás egy különös üzlet miatt, melyet sokan Pakisztán történelmének egyik leggyanúsabb ügyletének tekintenek.


A tavalyi THM-plafon után is lesznek olcsó személyi hitelek - MNB Pénzügyi sarok

Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelek lépnek a tavalyi, átmeneti kamatplafonos hitelek helyébe.


Horrorba illő dolog derült ki a tengerbe fulladt 14 ezer birka maradványairól

A felborult hajón szállított birkák tetemeit elégetés helyett elásták, ökológiai veszélyhelyzetet, a lépfenefertőzés kockázatát okozva ezzel.


Közel 30 milliárd forintot ítéltek meg eddig a vállalkozások indítását segítő programban

A vidéki pályázók január végéig igényelhetik a 4,5 millió forintos tőketámogatást.


A hitelezési kapacitás fenntartása mellett erősíthető a bankrendszer stabilitása

A jegybank a szektor működését támogatva adott ki iránymutatást.


Felmerült annak gyanúja, hogy kétszer adták el ugyanazt a bitcoint

Ez az elképzelhető legrosszabb hibát jelentené. Mindeközben kiderült az is, a világ melyik részén nőtt a legnagyobbra a kriptopiac.