2021. 10. 18. hétfő, Lukács
Így tudjuk kiszámolni, hogy mennyi szabadság jár nekünk az idén Minden munkavállaló saját maga számára is ki tudja számolni, hogy idén hány nap szabadságot fog tudni igénybe venni.
Dán siker az Anilogue-n Martina Scarpelli olasz rendezőnő Egg (Tojás) című, dán produkcióban készült alkotása nyerte a 16. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál rövidfilmes versenyének fődíját, az egészestés filmek mezőnyében ... ...
Berobbant egy bánya Németországban - sokan a föld alatt rekedtek Robbanás történt pénteken egy németországi bányában, legalább két ember megsérült, harmincöten pár órára a föld alatt rekedtek. A Halle közelében fekvő teutschenthali létesítményben reggel következett ... ...
Keresés
Értékelés
Értékelés
Értékelés
Értékelés
Értékelés
0
5
4
3
2
1
0

Egy ideig forradalomnak tartotta 1956-ot Aczél György


2015. április 8. 10:38 MTI

A pártállam sajtójának irányítása, a cenzúra működése, a hazai és nemzetközi ideológiai harc és a titkosszolgálatok ezzel összefüggő tevékenysége áll a középpontjában annak a két kiadványnak, amelyet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága ma mutat be Budapesten.

Aczél György, Kádár János

Borvendég Zsuzsanna történész Újságírásnak álcázva című kötete a Nemzetközi Újságíró Szervezet (NÚSZ) és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) kapcsolatát tárja fel. Az 1946-ban létrejött NÚSZ a megalakulása után a szovjet titkosszolgálat irányítása alá került, a hidegháború ideológiai frontján a KGB által meghatározott feladatokat hajtotta végre. Így például az afrikai gyarmatok felszabadulása után a szovjet befolyás erősítése érdekében próbáltak pozíciókat szerezni egyes harmadik világbeli országok tömegtájékoztatásában - mondta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa az MTI-nek.

Hasonlóan fontos ideológiai küldetés volt a nyugati újságíró-szervezetekbe való kommunista "behatolás". Miután a NÚSZ-ról köztudott volt, hogy a KGB eszköze, a demokratikus országokban nem látták szívesen a szervezetet, így a MÚOSZ-ra várt a feladat, hogy beférkőzzön a nyugati újságírók köreibe - tette hozzá. A magyar újságíró-szervezet ilyen jellegű törekvései mögött a NÚSZ, tehát közvetve minden bizonnyal a KGB állt, de erre vonatkozó konkrét bizonyítékok csak akkor kerülhetnek nyilvánosságra, ha az elsődleges iratanyagok, a szovjet titkosszolgálatok dokumentumai is hozzáférhetőek lesznek - jegyezte meg a történész.

Borvendég Zsuzsanna elmondta: kötete részletesen foglalkozik Siklósi Norberttel, aki 1957-ben került a MÚOSZ élére kormánybiztosként, azzal a feladattal, hogy "pacifikálja" az újságírókat. Amikor az újságíró-szervezet látszólag visszakapta autonómiáját, Siklósi Norbert főtitkár lett, és 1958-tól 1973-ig vezette a MÚOSZ-t. Kulcsszerepe volt abban, hogy a magyar újságíró-szervezet az 1960-as évektől a NÚSZ egyik fontos tagja lett. 1966-tól a MÚOSZ mindenkori főtitkára a NÚSZ alelnöke és kincstárnoka volt - tette hozzá.

Szólt arról is, hogy Siklósi Norbert 1973-tól 1989-es nyugdíjazásáig a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója volt, és meghatározó szerepet játszott az IPV (Idegenforgalmi Propaganda és Kiadóvállalat), valamint az 1980-as évek népszerű folyóiratát, az IPM-et megjelentető Interpress Nyomda és Lapkiadó Vállalat tevékenységében. Utóbbi kettő a NÚSZ fedővállalataként működött - mondta a történész.

A kutatások szerint a NÚSZ feladatai közé tartozott, hogy előteremtse speciális tevékenysége fedezetét. E célt szolgálták például Magyarországon bejegyzett vállalatai, amelyek "jelentős adó- és vámkedvezményeket élveztek és gazdasági visszaélésekkel sértették a magyar gazdaság érdekeit". A titkosszolgálatokkal összefonódó gazdasági manipulációk olykor különféle magánérdekek lobbiharcában is megjelentek, még az is előfordult, hogy a magyar kémelhárítás nyomozott az Interpress olyan tisztázatlan ügyeiben, amelyek mögött feltehetően a KGB állhatott. Az a nyomozás, nem meglepő módon, eredménytelenül zárult - fűzte hozzá Borvendég Zsuzsanna. A NÚSZ által alapított cégek egyébként az 1980-as évekre jelentős vagyont - köztük ingatlanokat - szereztek, amelynek azonban a rendszerváltozás idején nyoma veszett - jegyezte meg a szerző.

Csatári Bence, a NEB Hivatalának tudományos kutatója a pártállam tömegtájékoztatással kapcsolatos politikájáról írt a Tájékoztatási Hivatal (TH) 1956-57-es történetén keresztül. Mint elmondta, a Minisztertanács felügyelete alá tartozó TH 1953-ban, az első Nagy Imre-kormány időszakában jött létre. Célja eredetileg az volt, hogy a miniszterelnök reformkísérleteit képviselje a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) élén álló Rákosi Mátyás vezette sztálinista csoporttal szemben a sajtóirányításban.

A forradalom leverése után, 1956 decemberében Kádár János bizalmasa, Szirmai István lett a TH vezetője, ám amikor nem sokkal később a sajtóirányítással is foglalkozó pártszerv, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának élére került, a TH súlya csökkenni kezdett. Bár Aczél György már abban az időszakban is Kádár János belső köréhez tartozott - még azt is megengedhette magának, hogy 1957 januárjáig szűk körben forradalomnak tartsa az 1956-ban történteket -, a kultúra és a sajtó irányítása mégis csupán egy évtizeddel később került teljes mértékben a fennhatósága alá - mondta a kutató. Hozzátéve, hogy az Aczél-korszak kezdetének 1967 tekinthető, amikor Aczél György KB-titkár lett. A kötetben olvashatók részletek egyebek mellett abból az 1968-as Aczél-beszédből, amely először fogalmazta meg nyíltan a három T - támogatás, tűrés, tiltás - politikáját.

A szerző elmondta, hogy könyve kitér az MTI és a Magyar Rádió cenzúraviszonyaira, valamint az MTI szűk körben hozzáférhető, bizalmas kiadványaira, amelyek például a nyugati világban 1956-57-ben Kádár Jánosról élő, nem éppen hízelgő képet igyekeztek bemutatni a pártvezetésnek. Ezekből kiderül, a Kádár-kormány megalakulása utáni hónapokban a nyugati sajtó azt sugallta, hogy Kádár Jánost rövidesen leváltják, és már keresik is az utódját. Az akkori találgatásokban szerepelt lehetséges jelöltként mások mellett Apró Antal miniszterelnök-helyettes és Lukács György filozófus is.

Csatári Bence A Tájékoztatási Hivatal története Szirmai István elnöksége alatt (1956-1957) című kötete a pártállami sajtóirányítás egészen sajátos részleteibe is bepillantást enged, így például abba, hogy akkoriban Magyarország egyes városaiban a helyi lapot az ottani szovjet katonai parancsnok cenzúrázta.

Zsigmond király biztosítja a nemeseknek
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?


További hírek

Elővásárlási jog a társasházban

A Kúria az elővásárlási jog tárgyában több fontos döntést is hozott, ami nem könnyíti meg az eladó és a vevő helyzetét.


Ezek a világ legdrágább és legértékesebb állatai - galéria

Szuperjuhtól a kék bálnákon át a pandákig. Mi határozza meg egy állat értékét, és mi egy-egy példány árát?


Észak-Korea váratlanul fegyverexpót rendezett - galéria

Különös a gigantikus fegyverkiállítás időzítése. Vélhetően nem az üzletszerzés volt Phenjan elsődleges célja.


Megszólalt a NAV: ezt mindenképpen tudni kell az szja-visszatérítésről!

Tíz plusz egy kérdésben összefoglaljuk az szja-visszatérítés körüli legfontosabb felvetéseket.


Ők keresnek most a legjobban a TikTok-on - galéria

Nem meglepő, hogy ez a platform is kitermelte a maga dollármilliomosait.


Magyar búzasör ért el sikert egy csehországi sörversenyen

A pécsi főzet a külföldi bírákat is meggyőzte.


Így alakulnak jövőre a balatoni horgászjegyárak

Fontos kérdések szerepeltek a VII. Balatoni Horgász Konferencia napirendjén.


Újabb tőkebefektetéssel támogatja a kormány a hazai startup cégeket

Meg kell erősíteni a magas hozzáadott értéket képviselő vállalkozásokat - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.


Megkezdődött a Budapest-Belgrád vasúti korszerűsítés magyarországi szakaszának kivitelezése

Ünnepélyes alapkőletétellel és az elhasználódott vasúti pálya egy részének elbontásával vette kezdetét az előkészítés.


Covid-vakcinához jutott a világ legszegényebb országa is

Az Afrika közepén elhelyezkedő Burundi Kínától kapott koronavírus elleni oltóanyagot.