2020. 10. 01. csütörtök, Malvin
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás járvány idején A jogi környezetet a D.A.S. JogSzerviz szakértői járják körül.
Döntöttek a szakszervezetek, jöhet az országos sztrájk Négypontos követeléslistában rögzítették az országos munkabeszüntetés céljait az előkészítő bizottságban együtt dolgozó szakszervezetek. A szombati budapesti demonstráción meghirdetik az országos sztrájkot ... ...
Megvan a francia nemzetgyűlési frakcióvezető Megválasztotta nemzetgyűlési frakcióvezetőjének Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) parlamenti csoportja Richard Ferrand volt területfejlesztési minisztert, aki ellen ... ...
Keresés
Értékelés
Értékelés
Értékelés
Értékelés
Értékelés
0
5
4
3
2
1
0

Egy ideig forradalomnak tartotta 1956-ot Aczél György


2015. április 8. 10:38 MTI

A pártállam sajtójának irányítása, a cenzúra működése, a hazai és nemzetközi ideológiai harc és a titkosszolgálatok ezzel összefüggő tevékenysége áll a középpontjában annak a két kiadványnak, amelyet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága ma mutat be Budapesten.

Aczél György, Kádár János

Borvendég Zsuzsanna történész Újságírásnak álcázva című kötete a Nemzetközi Újságíró Szervezet (NÚSZ) és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) kapcsolatát tárja fel. Az 1946-ban létrejött NÚSZ a megalakulása után a szovjet titkosszolgálat irányítása alá került, a hidegháború ideológiai frontján a KGB által meghatározott feladatokat hajtotta végre. Így például az afrikai gyarmatok felszabadulása után a szovjet befolyás erősítése érdekében próbáltak pozíciókat szerezni egyes harmadik világbeli országok tömegtájékoztatásában - mondta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa az MTI-nek.

Hasonlóan fontos ideológiai küldetés volt a nyugati újságíró-szervezetekbe való kommunista "behatolás". Miután a NÚSZ-ról köztudott volt, hogy a KGB eszköze, a demokratikus országokban nem látták szívesen a szervezetet, így a MÚOSZ-ra várt a feladat, hogy beférkőzzön a nyugati újságírók köreibe - tette hozzá. A magyar újságíró-szervezet ilyen jellegű törekvései mögött a NÚSZ, tehát közvetve minden bizonnyal a KGB állt, de erre vonatkozó konkrét bizonyítékok csak akkor kerülhetnek nyilvánosságra, ha az elsődleges iratanyagok, a szovjet titkosszolgálatok dokumentumai is hozzáférhetőek lesznek - jegyezte meg a történész.

Borvendég Zsuzsanna elmondta: kötete részletesen foglalkozik Siklósi Norberttel, aki 1957-ben került a MÚOSZ élére kormánybiztosként, azzal a feladattal, hogy "pacifikálja" az újságírókat. Amikor az újságíró-szervezet látszólag visszakapta autonómiáját, Siklósi Norbert főtitkár lett, és 1958-tól 1973-ig vezette a MÚOSZ-t. Kulcsszerepe volt abban, hogy a magyar újságíró-szervezet az 1960-as évektől a NÚSZ egyik fontos tagja lett. 1966-tól a MÚOSZ mindenkori főtitkára a NÚSZ alelnöke és kincstárnoka volt - tette hozzá.

Szólt arról is, hogy Siklósi Norbert 1973-tól 1989-es nyugdíjazásáig a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója volt, és meghatározó szerepet játszott az IPV (Idegenforgalmi Propaganda és Kiadóvállalat), valamint az 1980-as évek népszerű folyóiratát, az IPM-et megjelentető Interpress Nyomda és Lapkiadó Vállalat tevékenységében. Utóbbi kettő a NÚSZ fedővállalataként működött - mondta a történész.

A kutatások szerint a NÚSZ feladatai közé tartozott, hogy előteremtse speciális tevékenysége fedezetét. E célt szolgálták például Magyarországon bejegyzett vállalatai, amelyek "jelentős adó- és vámkedvezményeket élveztek és gazdasági visszaélésekkel sértették a magyar gazdaság érdekeit". A titkosszolgálatokkal összefonódó gazdasági manipulációk olykor különféle magánérdekek lobbiharcában is megjelentek, még az is előfordult, hogy a magyar kémelhárítás nyomozott az Interpress olyan tisztázatlan ügyeiben, amelyek mögött feltehetően a KGB állhatott. Az a nyomozás, nem meglepő módon, eredménytelenül zárult - fűzte hozzá Borvendég Zsuzsanna. A NÚSZ által alapított cégek egyébként az 1980-as évekre jelentős vagyont - köztük ingatlanokat - szereztek, amelynek azonban a rendszerváltozás idején nyoma veszett - jegyezte meg a szerző.

Csatári Bence, a NEB Hivatalának tudományos kutatója a pártállam tömegtájékoztatással kapcsolatos politikájáról írt a Tájékoztatási Hivatal (TH) 1956-57-es történetén keresztül. Mint elmondta, a Minisztertanács felügyelete alá tartozó TH 1953-ban, az első Nagy Imre-kormány időszakában jött létre. Célja eredetileg az volt, hogy a miniszterelnök reformkísérleteit képviselje a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) élén álló Rákosi Mátyás vezette sztálinista csoporttal szemben a sajtóirányításban.

A forradalom leverése után, 1956 decemberében Kádár János bizalmasa, Szirmai István lett a TH vezetője, ám amikor nem sokkal később a sajtóirányítással is foglalkozó pártszerv, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának élére került, a TH súlya csökkenni kezdett. Bár Aczél György már abban az időszakban is Kádár János belső köréhez tartozott - még azt is megengedhette magának, hogy 1957 januárjáig szűk körben forradalomnak tartsa az 1956-ban történteket -, a kultúra és a sajtó irányítása mégis csupán egy évtizeddel később került teljes mértékben a fennhatósága alá - mondta a kutató. Hozzátéve, hogy az Aczél-korszak kezdetének 1967 tekinthető, amikor Aczél György KB-titkár lett. A kötetben olvashatók részletek egyebek mellett abból az 1968-as Aczél-beszédből, amely először fogalmazta meg nyíltan a három T - támogatás, tűrés, tiltás - politikáját.

A szerző elmondta, hogy könyve kitér az MTI és a Magyar Rádió cenzúraviszonyaira, valamint az MTI szűk körben hozzáférhető, bizalmas kiadványaira, amelyek például a nyugati világban 1956-57-ben Kádár Jánosról élő, nem éppen hízelgő képet igyekeztek bemutatni a pártvezetésnek. Ezekből kiderül, a Kádár-kormány megalakulása utáni hónapokban a nyugati sajtó azt sugallta, hogy Kádár Jánost rövidesen leváltják, és már keresik is az utódját. Az akkori találgatásokban szerepelt lehetséges jelöltként mások mellett Apró Antal miniszterelnök-helyettes és Lukács György filozófus is.

Csatári Bence A Tájékoztatási Hivatal története Szirmai István elnöksége alatt (1956-1957) című kötete a pártállami sajtóirányítás egészen sajátos részleteibe is bepillantást enged, így például abba, hogy akkoriban Magyarország egyes városaiban a helyi lapot az ottani szovjet katonai parancsnok cenzúrázta.

Zsigmond király biztosítja a nemeseknek
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?


További hírek


Mennyit tud Ön a bankkártyákról?

Mióta van rajta hologram, miért dombornyomásúak a számai, mit keres rajta mágnescsík és chip együtt?


Jól halad a hazai klíma- és természetvédelmi akcióterv végrehajtása

A Tisztítsuk meg az országot! első szakaszában 1200 helyen 70 ezer köbméter hulladékot találtak.


Óriási a kereslet a legendás befektető által is támogatott kínai e-autó iránt

A BYD nemrég közölte, hogy pontosan hány előrendelés érkezett.


Nagyon megviseli az Öböl-menti országok gazdaságát az olcsó olajár

Egyre nagyobb kockázatot jelentenek a súlyos költségvetési hiányok.


Világörökségi helyett kőolaj kitermelési helyszín lehet a világ egyik legnagyobb tavából

A Csád-tó térsége az olaj- és a bányaipar számára is értékes lehetőségeket rejt.


Ez lesz a tíz legnépesebb ország a század végére

Meglepő eredményt hozott az előrejelzés.


Robbanásveszélyes több Boeing üzemanyagtartálya

Több száz repülőn kell módosításokat végrehajtani.


Így fizethet egyszerűen és biztonságosan az interneten

A bankkártya adatok ma már biztonságosan le is menthetők, így tovább egyszerűsödik a vásárlás.


Szijjártó Péter: Minden feltétel adott a magyar és kirgiz vállalatok szoros együttműködéséhez

A két ország illetékesei aláírták a beruházásvédelmi és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást.