Felgyorsult az elvándorlás

Felgyorsult az elvándorlás

Tavaly minimum 31.500 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, majdnem másfélszer annyi, mint egy évvel korábban, és csaknem hat és félszer annyi, mint 2009-ben — írta a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva.

A gazdasági napilap szerdai cikke szerint 2013-ban 21 580-ra tették a tartósan külföldre távozó magyarok számát az egészségbiztosítási és egyéb nyilvántartások alapján. Ehhez képest nőtt 2014-ben 46 százalékkal, 31 500-ra az emigránsok száma.

A lap szerint maguk a KSH munkatársai is rámutatnak, hogy a hazai nyilvántartási rendszerek alapján összeállított adatok a bejelentések esetleges elmulasztása miatt meglehetősen alulbecsültek. Ezt igazolja, hogy a fogadó országok vándorlási adataiból nyert adatok jóval meghaladják a hazai nyilvántartásokét.

A KSH kutatói továbbra is úgy látják, hogy külföldre túlnyomórészt a fiatalabbak mennek: az emigráns magyarok 44 százaléka 30 év alatti, 77 százaléka pedig még nincs 40 éves. A kivándorlók többsége, 54 százaléka férfi, közel kétharmaduk nőtlen. A legvonzóbb tartózkodási hely a kivándorlók számára még mindig Németország, az Egyesült Királyság, illetve Ausztria - írta a újság.
 

Zuhannak a hitelkamatok

Többéves mélypontra esett vissza a devizaalapú jelzáloghitelek kamata az elmúlt hónapokban, a forinthiteleknél is mérséklődtek a kamatok, a személyi hiteleket viszont a fair bankolással jövő kamatfixálás egyelőre drágítja - írja szerdai cikkében a Világgazdaság.

A deviza alapú lakáshiteleknél a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint körülbelül 135 bázispontnyit süllyedtek a kamatok pár hónap leforgása alatt. Az euró alapú lakáshitelek átlagos kamata a második hónapban már csak 5,74 százalékos volt, a svájci frank alapúaké pedig már alig haladta meg az 5 százalékot, az eurós kölcsönöknél ez nyolcéves, a frankhiteleknél pedig hat és féléves mélypontot jelent. Egy átlagos, 8,53 millió forintos deviza lakáshitelnél a havonta fizetendő terhek körülbelül 9600 forinttal lettek kisebbek.

Ennél valamivel kisebb mértékben csökkent a törlesztőrészlet a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél. A svájci frank alapú kölcsönök kamata átlagosan 110 bázispontot esett tavaly ősz óta, egy átlagos 6,23 millió forintos hitelnél havonta körülbelül 5700 forinttal mérséklődtek a terhek.

Az autóhitellel rendelkezők ugyanakkor alig éreztek eddig valamit a tisztességes kamatokra való átállásból. Mindössze 25-30 bázisponttal csökkentek a kamataik, az átlagos adós törlesztőrészlete így csak körülbelül 200 forinttal mérséklődött havonta.

A meglévő forinthitelek kamata is csökkent, a lakáshiteleké például az elmúlt egy évben egy százalékponttal. Egy átlagos piaci kamatozású forint lakáshitel egyébként viszonylag kicsi, 2,6 millió forint körül van, így körülbelül 2 ezer forintos törlesztőrészlet-csökkenést jelent a változás egy család számára.

A személyi kölcsönöket jellemzően a teljes futamidőre rögzített kamattal kínálják a bankok a fair bank törvény óta. A hosszú távú kiszámíthatóság viszont drága lehet, a kamatok ugyanis februárban nagyot ugrottak a jegybanki statisztikák szerint. A második hónapban egy átlagos fogyasztási hitel kamata megközelítette a 18 százalékot, egyetlen hónap alatt több mint 3,5 százalékpontot emelkedett a cikk szerint.
 

Kiszorították a havi e-matricát a megyeiek

Az év első három hónapjában 2,97 millió e-matricát értékesített a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt., amelynek tájékoztatása szerint az ebből származó bruttó bevétel 23,4 milliárd forint volt - számol be szerdai cikkében a Napi Gazdaság.

A hazai díjköteles úthálózaton autózók 2015 első három hónapjában húsz százalékkal több országos éves úthasználati jogosultságot vásároltak, mint a múlt év azonos időszakában. Ugyanakkor a havi matricából 25 százalékkal kevesebb fogyott, míg az alkalmi úthasználathoz és a tranzitforgalom számára leginkább megfelelő hetiből (10 napos) közel ugyanannyit értékesítettek, mint 2014 első negyedévében.

A vásárlási szokások átrendeződésében szerepet játszott a megyei matricák bevezetése, melyekből 949 ezret értékesítettek az első negyedévben. Megyei matricából messze a legtöbbet vásárolták Pest megyére vonatkozóan, ebből csaknem 600 ezret adtak el. A második helyen Fejér, a harmadikon pedig Győr-Moson-Sopron megye állt ötvenezerrel - ismerteti az újság.
 

Törvény rendezheti a hálapénz kérdését

Jogszabály-módosítással egyértelműsíthetik a hálapénz elfogadásának törvényi hátterét — írja szerdai cikkében a Magyar Nemzet az Igazságügyi Minisztérium (IM) által kezdeményezett törvénymódosítási javaslatra hivatkozva.

A minisztérium oldalán megjelent, egyes büntetőjogi törvények módosításáról szóló tervezet szerint a jövőben nem minősülne bűncselekménynek, ha egy egészségügyi dolgozó utólag fogadna el valamilyen juttatást egy pácienstől, aki ezzel elégedettségét kívánja kifejezni. Ugyanakkor bűncselekménynek minősülne, ha az orvos az egyébként ingyen járó ellátást valamilyen juttatáshoz kötné. A tervezetet még nem tárgyalta a kormány.

Magyar Gábor ügyvéd a lapnak azt mondta, elsősorban a hálapénz elfogadásának esetleges büntetőjogi fenyegetettségét kívánja csökkenteni a jogalkotó.

Dénes Tamás, a Magyar Rezidensszövetség elnöke a lapnak úgy vélekedett, a hálapénzrendszer elűzi az orvosokat Magyarországról, ezért ennek a "szoftkorrupt" rendszernek a konzerválása súlyos hiba lenne a jogalkotótól. A hálapénzrendszer megszüntetése tekintetében álláspontjuk nem változott: az államnak kell garantálnia az egészségügyben dolgozók — akár lépcsőzetes — bérrendezését, amely után a hálapénz minden formáját és a "rendszer" minden résztvevőjét büntetni kell.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatása szerint a lakosság tavaly 8,3 milliárd forintot költött paraszolvenciára, míg 1998-ban 3 milliárd forintot, ami reálértéken 18 százalékos növekedést jelent - ismerteti az újság.
 

Vagyonkimentés: záródnak az ajtók

Pankucsi Zoltán, a nemzetgazdasági tárca adóügyi helyettes államtitkára szerint egyre kevesebb helyszínre vihetik adóelkerülésből származó vagyonukat azok, akik kihúzzák magukat a közteherviselés alól - írta a Napi Gazdaság.

Az újság szerdai cikke szerint fontos menekülő útvonal szűnhet meg azzal, hogy Svájc és az EU a banki adatok automatikus kiadásáról állapodott meg nemrég. A dokumentumot március közepén parafálták a felek, az aláírásra pedig azután kerülhet sor, hogy a svájci kormány és az Európai Tanács megadja a szükséges jóváhagyást. A folyamat akár a nyár végére befejeződhet.

Pankucsi Zoltán a lapnak elmondta: az EU és Svájc egyezsége nagyjából három év múlva tárja szélesre a kapukat a közösség tagállamainak adóhatóságai előtt. A megállapodás a pénzügyi számlák adatainak teljes körű átadását írja elő. Mégpedig úgy, hogy Svájc minden évben részletes tájékoztatást ad arról, kik tartanak pénzt a helyi bankokban. A magyar adóhatóság így olyan listákat kaphat majd meg, amelyek neveket és az azokhoz kapcsoló pénzügyi és személyes adatokat tartalmaznak.

Az egyezmény révén a jövőben bizonyosan lehull a lepel az uniós állampolgárok Svájcba menekített adózatlan vagyonairól. Kétes pénzeket 2018 után senki nem tarthat majd titokban svájci bankszámlán - mondta a helyettes államtitkár. Hozzátette, a szaktárca további elemzéseket végez, és — a hazai jogi keretek között — keresi azokat az újabb megoldásokat, amelyek meggátolhatják az adóelkerülésből származó pénzek külföldre továbbítását.
 

Egyre több BKV-jegyet értékesítenek

A nyugdíjasbérletek kivételével minden jegy- és bérlettípusból többet értékesít a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), így az eladásból származó bevétel folyamatosan gyarapszik - számol be szerdai cikkében a Napi Gazdaság.

A budapesti közösségi közlekedési eszközökre érvényes jegyek eladása tavaly több mint 16 százalékkal nőtt az előző évihez képest - tudta meg a lap a BKK-tól.

A teljes árú bérletek forgalma 2010 és 2014 között 21,8 százalékkal bővült. A tanulóbérlet esetében a vizsgálat időszakban csaknem 16 százalék volt a növekedés, tavaly 7,3 százalékkal többet adtak el belőle, mint egy évvel korábban. A kisgyerekes bérletek értékesítése az elmúlt négy évben csaknem 262 százalékkal nőtt. A nyugdíjas bérletekből viszont 2010 és 2014 között 24 százalékkal csökkent az értékesítés, amit a BKK azzal magyaráz, hogy változtak a nyugdíjaskedvezmény igénybevételének kritériumai.

A nettó menetdíjbevétel 2010-ben mintegy 50 milliárd forint, 2011-ben 51 milliárd, 2012-ben 52 milliárd, 2013-ban pedig már 57 milliárd forint volt. Előzetes becslés szerint tavaly körülbelül 60 milliárd forint bevétele származott a BKK-nak a jegy- és bérleteladásból.

A pótdíjazottak száma is növekedett az utóbbi években, 2013-ben 295 ezer, tavaly pedig már 363 ezer esetben pótdíjaztak bliccelés miatt. Ennek megfelelően az ebből származó bevétel tavaly meghaladta az egymilliárd forintot, míg egy évvel korábban mintegy 660 millió forintot tett ki - ismerteti az újság.
 

Leporolják a kivégzett bróker aktáját

Március 27-én újból nyomozást rendelt el a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Reichardt Ignác, a London Bróker Értékpapír Rt. egykori tulajdonosának meggyilkolása ügyében - számol be a Magyar Nemzet.

Az újság szerdai cikke szerint a Buda-Cash és a Quaestor bedőlésével nagyjából egy időben leporolták a 2000-es merénylet aktáit, mivel tizenöt év múltán végre esély nyílt a rejtélyes bűneset megoldására. A rendőrség a lapnak csak az eljárás megindításának tényét erősítette meg, részleteket nem közölt.

Amikor Reichardot 2000. január 14-én Budafokon meggyilkolták, sokan gondoltak arra, hogy a férfi ki akart tálalni a milliárdos pénzügyi visszaélésekről, s ezért hallgattatták el. De az is felvetődött, hogy az olajmaffiához fűződő állítólagos kapcsolatai miatt lőtték agyon - írja az újság.
 

Milliárdokat hagynak a büdzsében a krónikus betegek

A Világgazdaság szerint akár összességében évi 20-30 milliárd forint személyi jövedelemadót is megspórolhatnának a krónikus betegek és a fogyatékkal élők, ehhez képest 2013-ban mindössze 6,6 milliárd forintnyi adókedvezményt igényeltek.

Nemcsak daganatos, szív-érrendszeri betegségben, súlyos pszichés zavarban szenvedők, de a cukorbetegek, a liszt- és laktózérzékenyek is jogosultak a súlyos betegek adókedvezményére az szja-törvény alapján - írta szerdai cikkében az újság.

Míg 2008-ban még alig több mint 67 ezren, 2013-ban már majdnem 119 ezren éltek a fogyatékosság és tartós betegség után igénybe vehető szja-kedvezménnyel - tudta meg a lap az adóhatóságtól. Ennek összege 2008-ban még évi 2,7 milliárd forintot tett ki, tavalyelőtt elérte a 6,6 milliárdot.

Az összeg növekedésének nem csupán az igénylők számának emelkedése az oka. Az összevont adóalapból leírható kedvezmény mértéke a minimálbér 5 százaléka, ami ugyancsak folyamatosan nőtt: 2008-ban még csak 3450, 2013-ban 4900 forint volt havonta, az idén pedig már 5250 forint lesz. Becslések szerint ennél is jóval többen és lényegesen több adót spórolhatnának meg: Magyarországon összesen mintegy kétmillióan élnek fogyatékossággal vagy krónikus betegséggel.

Az adókedvezmény igénybe vételének az orvosi diagnózis mellett alapfeltétele, hogy az illető rendelkezzen adóköteles jövedelemmel. A súlyos betegségben szenvedők, illetve a fogyatékossággal élők nagyobb része azonban nem dolgozik. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a foglalkoztatás 2011-ben 60,8 százalékos volt az egészségesek, míg mindössze 18,1 százalékos a megváltozott munkaképességűek között - írta az újság.
 

Ötmilliárd néző a cél a budapesti vizes vb-n

A barcelonai vizes világbajnokság televíziós közvetítéseit 4,53 milliárdan nézték, két év múlva Budapestnek az ötmilliárdot kell megcéloznia — mondta a Napi Gazdaságnak Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, a 2017-es budapesti vb szervezőbizottságának vezetője.

A sportesemény költségvetése 85 millió dollár, vagyis hozzávetőleg 23 milliárd forint, ebből kell 2017. március 31-re felépíteni a 18 ezer férőhelyes úszókomplexumot a Dagály fürdő területén - mondta a sportvezető a lapnak.

Szabados Gábor sportközgazdász szerint a költségvetés 90-95 százalékát a sportlétesítménnyel kapcsolatos kiadások mellett az infrastrukturális fejlesztés emészti fel, vagyis az uszoda felépítésén túl az útburkolatok javítására, a tömegközlekedés átszervezésére és a tereprendezésre is költeni kell.

Egy ilyen kaliberű sportesemény esetében nemhogy pozitív pénzügyi mérleggel, még nullszaldóval sem lehet, és nem is kell tervezni, a kiadások felénél több nem valószínű, hogy visszajön a bevételekből. Egy sikeres rendezés esetén a vb 16 napja viszont felbecsülhetetlen érték az országimázs terén, a felépülő uszoda pedig nemcsak a verseny-, hanem a szabadidősport fellegvára is lehet a következő negyven-ötven évben - tette hozzá.

Muszbek Mihály sportközgazdász szerint a hasonló sporteseményeken jellemzően 7—12 százalék a külföldi szurkolók aránya, ők jellemzően 4-5 napot töltenek az adott városban és fejenként 1000 eurót költenek. A szakember úgy látja, ha csak 200 ezer látogatója lesz a budapesti vizes vb-nek, s abból 20 ezer érkezik a határokon túlról, bátran kalkulálni lehet 100 ezer vendégéjszakával.